Örök vita folyik arról, hogy sárgadinnye gyümölcs, bogyó vagy zöldség.
Nos, a válasz nem egyszerű.
Tudományosan a dinnye zöldség és a tökfélék családjába tartozik, mint az uborka, a cukkini vagy a sütőtök. Sok magja van belül, lédús húsa és kemény héja. A mindennapi életben a dinnyét gyümölcsnek nevezik, a boltban gyümölcsosztályon van, a görögdinnye és az ananász mellett. Rengeteg cukrot tartalmaz, nyersen fogyasztják és desszertként szolgálják fel fagylalttal és tejszínhabbal. Bár a termése tudományos meghatározás szerint tök – vagyis álbogyó – biztosan nem óriás bogyó.
Zöldség vagy gyümölcs? Az igazság az, hogy a sárgadinnyét illetően mind a két definíció érvényes lehet, de más-más kontextusban.
A dinnye Közép-Ázsiában őshonos, melegben és a fényben érzi jól magát. A vaddinnye mára gyakorlatilag kihalt. Háziasítása feltehetően Észak-Indiában, valamint Irán és Közép-Ázsiában történt sok évszázaddal az időszámítás előtt. Onnan fokozatosan terjedt nyugat felé Kis-Ázsiába és kelet felé Kínába. Ókori Egyiptomban és Perzsiában már 4000 éve bizonyítottan termesztették és – bár a tudósok között még folyik a vita – a Bibliában (Mózes, 11:5) szereplő „abatiah” is a sárgadinnye lehetett.
XVI. században kezdték aktívan termeszteni a francia Provence-ban. Ekkor jelent meg a ma is egyik leghíresebb fajta, a kantalupdinnye, amely a pápák vidéki rezidenciájáról kapta a nevét.
A XIX. század közepén Vámbéry Ármin – a híres magyar orientalista, utazó és néprajzkutató – feljegyzéseiben a következőket olvashatunk: „A khivai dinnyének nincs versenytársa sem Ázsiában, sem a világ többi részén. Az európaiak el sem tudják képzelni ennek a csodálatos gyümölcsnek az édes, aromás ízét, kenyérrel pedig a legcsodálatosabb étel…”
Ma évente 27-28 millió tonna dinnyét termesztik. Legtöbbet Kínában, Törökországban és Indiában.
A sárgadinnye gazdag tápanyagokban: gyümölcshús kalóriatartalma kb. 54 kcal. Található benne sok rost, kálium, vas, magnézium, kolin, C- és K-vitamin. Ezeknek szerepe lehet a szív- és érrendszer egészségének fenntartásában, vérnyomás szabályozásában, viszont magas rost (2,5-7%) és cukortartalma (13-29%) miatt fogyasztását kerülnie kell fogyókúrázóknak és bélgyulladásban szenvedőknek.
A sárgadinnye gazdag folsavban, amely fontos szerepet játszik a homocisztein lebontásában. A homocisztein egy aminosav, amelynek emelkedett szintje befolyásolhatja a csontok ásványanyag-sűrűségét. A Sárgadinnye K-vitamint is tartalmaz, amely a csontok építéséhez szükséges fehérje (oszteokalcin) termeléshez szükséges, ezért sárgadinnye fontos része lehet a csontritkulás megelőzésében és kezelésében ajánlott étrendnek.
A dinnye sejtvédő antioxidáns vegyületeket is tartalmaz, mint pl. béta-karotin, kvercetin, kávésav, szelén, valamint a szem egészség megőrzésében kulcsfontosságú lutein és zeaxantin. C-vitaminnal együtt ezek az anyagok nemcsak erősítik az immunrendszert, de elengedhetetlenek a kollagén termeléséhez. Ez a fehérje segít helyreállítani és fenntartani a bőr épségét.
Gyümölcshúsának közel 90%-a víz, elektrolitokat – káliumot, nátriumot, kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Ez a kombináció hozzájárulhat a folyadékpótláshoz intenzív testmozgás után, betegség alatt, vagy egyszerűen csak fenntartani a hidratáltságot a nap folyamán.
Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész
