A szőlő – latinul Vitis vinifera – az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye, termesztésének története több mint 6000 éves múltra tekint vissza. Már az ókori Egyiptomban és Rómában is ismerték és nagyra becsülték. Hippokratész is alkalmazta gyógyításra, a modern tudomány pedig igazolta, hogy a gyümölcs húsa, magja és leve értékes, gyógyászati és táplálkozási szempontból egyaránt jelentős anyagok forrása.
A modern kutatások feltárták, hogy a növény jótékony hatásai a benne található biológiailag aktív hatóanyagoknak köszönhetők. Közülük a legfontosabbak a rezveratrol – a héjában található, sejtfiatalító és szívvédő hatású antioxidáns polifenol –, valamint az OPC (oligomer proantocianidinek), amely főként a magban koncentrálódik, és a C-vitaminnál sokszorta erősebb antioxidáns védelmet nyújt a sejteknek.
A hagyományos népgyógyászatban a tavaszi metszéskor kicsorduló „szőlőkönnyet” szemgyulladás kezelésére, a leveleket vérzéscsillapításra, a gyümölcsöt pedig méregtelenítő, vese- és májtisztító kúrákhoz alkalmazták. Ezek a felhasználási módok mára nagyrészt feledésbe merültek.
A szőlő gyümölcshúsa, magja és leve egyaránt fontos helyet foglal el a tudományos medicinában és a népgyógyászatban.
A terméshús
A lédús szőlőszemek magas glükóztartalmuknak köszönhetően gyors és természetes energiaforrást jelentenek (nem véletlenül nevezik a glükózt szőlőcukornak!). Magas káliumtartalmuk hozzájárulhat a vérnyomás szabályozásához, a bennük található szerves savak (borkősav, almasav) pedig segítik az emésztést.
A szépségápolásban is kedvelt alapanyag a szőlő, elsősorban a benne található gyümölcssavak miatt: ezek gyengéden hámlasztják az elhalt hámsejteket, és halványíthatják a pigmentfoltokat.
A szőlőmag
A szőlőszem belsejében található mag korábban jelentéktelen élelmiszeripari hulladéknak számított, mára azonban bebizonyosodott, hogy értékes bioaktív anyagokban gazdag alapanyag. Számos, jelentős élettani értékkel bíró termék készül belőle, például szőlőmagolaj, szőlőmagkivonat és szőlőmagőrlemény.
Ezek fogyasztása hozzájárulhat a szervezet antioxidáns-védelméhez, különösen a kékszőlő magjából készült termékek esetében. Az antioxidánsok semlegesítik a szervezetben felhalmozódó káros szabad gyököket, megakadályozva, hogy azok károsítsák a sejteket. Ezáltal hozzájárulhatnak az öregedési folyamatok lassításához, a betegségek kialakulási kockázatának csökkentéséhez és a közérzet javításához.
A szőlőmagkivonat
Az oldószeres eljárással kinyert szőlőmagkivonat jótékony hatásait 1936-ban Dr. Szent-Györgyi Albert írta le, és ő hívta fel a figyelmet a szőlőmag jelentős antioxidáns-tartalmára.
Többek között rutint, kaempferolt, rezveratrolt, katechint, P1-, P2-, B1-, B2- és B3-vitamint, valamint értékes ásványi anyagokat, például vasat, magnéziumot, rezet, cinket, szelént és káliumot tartalmaz. Magas rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztőrendszer egészségének megőrzését.
Rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a betegségekből való felépüléshez, valamint a fizikai és szellemi teljesítőképesség fenntartásához. Joghurtba, turmixba, müzlibe, meleg teába keverve, de akár kenyérbe sütve is fogyasztható.
A szőlőlevél
A szőlőlevél a konyhában is közkedvelt alapanyag, elsősorban a különféle töltött ételek elkészítéséhez használják. Emellett fontos vitaminforrás (A-, C- és K-vitamin), valamint ásványi anyagokat is tartalmaz.
Orvosi szempontból a szőlőlevél kivonata a legértékesebb, amelynek fő hatóanyagai a flavonoidok, elsősorban a kvercetin és a rutin. Ezek a vegyületek erősíthetik a hajszálerek falát, és csökkenthetik a folyadék kiáramlását az erekből a környező szövetekbe. Ennek köszönhetően mérsékelhetik a lábduzzanatot és a nehézláb-érzést, így fontos szerepet kaphatnak a krónikus vénás elégtelenség kezelésében.
Kijelenthetjük, hogy a szőlőből készült termékek – akár az ebédlőasztalnál találkozunk velük, akár a bőrápolási rutinunk vagy házi patikánk részeként alkalmazzuk őket – értékes segítséget nyújthatnak az egészség és a szépség megőrzésében, valamint szervezetünk támogatásában.
Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész
