A bors (latinul Piper nigrum L.) a legismertebb és legáltalánosabban használt fűszer az egész világon. Őshazája India délnyugati része a Malabár part. Az értékes fűszert szolgáltató kúszócserje a meleg, csapadékos éghajlaton fejlődik jól. Csonthéjás termése fürtökben nő. A feketebors évszázadokon át nem csupán ételízesítő, de értékes kereskedelmi árunak számított, és jelentős szerepet játszott a nemzetközi kereskedelem, a tengeri hajózás, sőt a gyarmatosítás történetében is.
A fekete, zöld, rózsaszín és fehér bors ugyanazon a növényen terem. A fűszerbogyók színe attól függ, hogy mennyire éretten szedték le őket. A feketebors a növény éretlenül szedett és hosszan a napon szárított termése. A fehérbors ezzel szemben a növény teljesen érett, vörössé vált termése, melyről a külső héját áztatással és dörzsöléssel eltávolítják és színe így lesz fehéres vagy világosbarna. A zöld bors tulajdonképpen éretlen borsszem, amelyben a feketedést okozó enzimeket főzéssel vagy sós lében való áztatással hatástalanították. Az igazi különlegességnek számító piros bors pedig a már érett borsszemek sós-ecetes lében való pácolással állítják elő.
A feketebors az erősebben csípős ízű, míg a fehérbors a kevésbé csípős és enyhébben aromás. Mindkettő többek között illóolajat, piperint, pirolint, karicint, enzimeket és gyantát tartalmaz. A fűszernek nemcsak ízesítő, de étvágygerjesztő hatása is van: serkenti az emésztőnedvek termelődését és ezzel elősegítheti az emésztést. Használatával azonban ügyelni kell, mivel a nyálkahártyákra gyakorolt izgató hatása miatt a májat, epét, vesét, végbelet stb. irritálhatja, gyomorégés vagy reflux esetén pedig fokozhatja a panaszokat.
A bors jellegzetes csípősségéért felelős vegyület – piperin – laboratóriumi vizsgálatokban antioxidáns tulajdonságokat mutatott és több olyan folyamatot befolyásolt, amelyek részt vesznek a gyulladás kialakulásában. Ez azért is érdekes, mert az oxidatív stressz és a gyulladás kölcsönösen erősítik egymást. Azonban még nem tudjuk, hogy a szokásos borsfogyasztás milyen mértékben előzi meg az emberi betegségeket.
A piperin jelentősen fokozza egyes hatóanyagok például a kurkumin felszívódását. Ezt a tulajdonságát számos gyógyhatású termékek összeállításakor használták ki a gyártók, bár fontos figyelembe venni, hogy fokozott felszívódás nem mindig előnyös, mert a gyógyszerek hatását is megváltoztathatja. Rendszeresen szedett gyógyszerek mellett, ilyen étrend-kiegészítő használata előtt kérjük ki a gyógyszerész vagy az orvos tanácsát.
Az aranytej (angolul golden milk) egy indiai eredetű, meleg, fűszeres ital, amelynek fő összetevője a tej és a kurkuma. Általában gyömbérrel, fahéjjal és egy csipet feketeborssal készítik. Hagyományosan a jó közérzet és az esti ellazulás támogatására fogyasztják. A kurkuma, a gyömbér és a feketebors együttesen gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatást gyakorolhatnak az egész szervezetre.
Hozzávalók: 2 dl tej (esetleg növényi ital), ½ teáskanál kurkuma, ¼ teáskanál fahéj, egy csipet őrölt feketebors, kevés frissen reszelt gyömbér, igény szerint méz.
Elkészítése: Melegítsük össze a tejet a kurkumával, a fahéjjal és a gyömbérrel. Kis lángon, kevergetve 5 percig melegítsük (de ne forraljuk!). Hozzáadjuk a feketeborsot, majd ízlés szerint a mézet.
Napi 1 csészényi ebből a meleg, illatos italból kellemes része lehet az esti rutinnak.
Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész
