Napjainkban egyre többen próbálnak tudatosan figyelni az egészséges életmódra, beleértve az egészséges táplálkozást, illetve a rendszeres testmozgást. Az aktívabb életmóddal, a mindennapi mozgással rendkívül sokat tehetünk testünkért, azonban a mozgást követő nyújtást sem szabad elhanyagolni, mert így a terhelést követően kevésbé tudnak regenerálódni az izmaink.
A sporttevékenységet követő nyújtás szerepe sokrétű. A rendszeresen megnyújtott izomrostok rugalmasabbak, ezért kevésbe sérülékenyek. Tehát ebben az esetben, a nyújtásnak egy prevenciós, sérülést megelőző szerepéről beszélhetünk. Továbbá a már kialakult mozgásszervi problémáink esetén (mint például izomhúzódások, lágyrész sérülések), segít azok javításában, enyhítésében, s így biztonsággal tudjuk a kiválasztott sportot tovább űzni. Valamint nem elhanyagolható cél a rendszeresen nyújtást végzők körében, hogy még jobb teljesítményt érhessenek el sportolás közben, ehhez az izomrost maximális teljesítőképességét tudja a nyújtás fokozni.
A nyújtás olyan terápiás eljárás, melynek során a megrövidült lágyrészeket külső erővel nyújtjuk meg a normál ízületi mozgásterjedelem és a mozgásfunkció fenntartása vagy helyreállítása céljából.
A nyújtás célja a sportban elsősorban az izmok rugalmasságának, nyújthatóságának növelése, ezzel javítjuk a fizikai terheléshez, a sportmozgásokhoz történő alkalmazkodást, s ezáltal nő az izomzat teljesítménye, valamint a sportsérülések rizikótényezőinek kivédését segíthetjük elő. A nyújtás további céljai a flexibilitás megtartása, javítása, az izomfeszülések megelőzése, kezelése, a szöveti mikrotraumák csökkentése, ezzel a fájdalmas izomláz érzésének elkerülése, a fiziológiás maximális mozgástartomány helyreállítása, valamint az izom-ín átmenet sérüléseinek csökkentése.
A célok mellett fontos beszélnünk a nyújtás jótékony élettani hatásairól is. Azzal, hogy nő a mobilitásunk és flexibilitásunk, összességében az egész testünket rugalmasabbnak, hajlékonyabbnak érezhetjük. Továbbá a nyújtás hatására fokozódik az izmok oxigénfelvétele, javul a vérellátás. Megemlítendő még, hogy a nyújtás segít minket abban is, hogy állóképességünket növeljük, azaz a szervezetünk ellenállóbb legyen az elfáradással szemben. Nyújtás során a légzésünk lelassul, tudunk a helyes légzéstechnikára koncentrálni, s eközben az izmainkra összpontosítani, akár nyújtás közben relaxáló gyakorlatokat is beépíthetünk. Ezáltal jobban tudunk magunkra figyelni, a testtudatosságunk javul. A nyújtás mentális feltöltődést is jelenthet, hiszen azzal, ahogy lazulnak izmaink, oldódik a bennünk felgyülemlett stressz is, ezzel pedig javíthatunk koncentrációs képességünkön.
A biztonságos nyújtáshoz fontos néhány jó tanácsot betartani. Elsőként fontos, hogy a kiinduló pozíciót mindig lassan, óvatosan vegyük fel, a hirtelen mozgásokkal csak meghúzódhat, begörcsölhet, megsérülhet az izom. A nyújtási véghelyzetet mindig a komfortzónánknál picit vigyük tovább. Ne essünk túlzásba, mindig fokozatosan, lépésről lépésre haladjunk, ne legyenek túlzott elvárásaink, főleg az elején!
Fontos lenne minden testmozgást követően legalább 15 percet aktívan nyújtani ahhoz, hogy a fent említett jótékony hatások érvényesüljenek, de fáradtabb napokon, amikor erőteljes testmozgáshoz nincs kedvünk, beépíthetünk egy teljes nyújtó órát a hetirendünkbe. A nyújtást színesíthetjük SMR-henger használatával, amely az izommunkát követően jólesően átmasszírozza testünk fő izomcsoportjait. Rövid időn belül érezhetjük a pozitív változásokat.
Szermjágin-Borsos Zsófia
gyógytornász – fizioterapeuta
