Húsvét

Ünnep, amelyet a világon mindenhol megülnek, de nem mindenhol ugyanúgy és nem mindenhol ugyanolyan okból, sőt még a külsőségek sem hasonlítanak.

Mit bizonyít ez?  Azt bizonyítja, hogy sokfélék vagyunk, de mindannyian ragaszkodunk a hagyományokhoz vagy ha úgy tetszik a gyökereinkhez.

Mindannyian tartjuk a szokásokat akár vallási okból akár a természet megújulásának hódolva. Mert a húsvét nemcsak a legnagyobb keresztény ünnep, hanem más vallásoknak is fontos alappillére bár nem így nevezik és máskor ülik meg.  Az egyik legnagyobb ünnep a napéjegyenlőség idején. Termékenységi ünnep is a természeti népeknél, amelyet ősidőktől fogva ilyenkor tartanak.

Itthon a húsvét elnevezés a negyvennapos böjt utáni időszak kezdetét jelzi. Ekkor kezdődik az ünnep amikor újra kerül hús az asztalra, illetve minden finomság, ami hagyományaink szerint beletartozik az ünnepkörbe.

Így váltak szimbólumokká olyan jelképek, mint a tojás. A természeti népeknél a termékenység, a megújulás és a születés forrása; vallási tekintetben is az új életet jelenti. Szintén ezt jelképezik a tojásból kikelt naposcsibék.

Kelet Európában jellemző a tojásfestés. A piros tojás áldozati jelkép, de égtájanként mást jelent az egyszínűre festett, díszített vagy karcolt. A barkaág a békesség, az új eljövetelének üdvözlése miatt jelkép, de népi tradíció is, mely szerint tűzbe dobva a bolyhos virágokat megóvja a ház népét a bajoktól. A bárány a legősibb jelkép, ami sok nemzet esetében a mai napig az étkezésen keresztül is tisztelt hagyomány. A húsvéti nyúl is azok közé tartozik, amik már ősidők óta jelen vannak egyes népek tradíciói között. Észak Európától egészen Amerikáig többféle magyarázat létezik, miért a nyuszi hozza a tojást. Germán istennő, bizánci állatszimbolika, szerzetesek böjti eledele, német telepesek magukkal vitték a 18. században a tengerentúlra, termékenységi szimbólum, attól függ kinek a tollából olvassuk a magyarázatot.

A locsolás magyar hagyomány. A XVI. században már feljegyezték, mint népszokás, ami a termékenységre és a megtisztulásra irányul a víz tisztító erejét használva, egyházi magyarázata a keresztelésre utal. Ma már nem locsolják a fiatal férfiak a lányokat vödörnyi vízzel vagy szódásszifonnal, vagy a patak friss vizével, helyette a kölnivel való locsolás terjedt el.

A húsvéti lakoma tartozékai a sonka, tojás, bárány, torma, kalács…stb. Az ételek jelentéssel bírnak,

mert a farsangi mulatságok idején levágott disznóból származó füstölt sonkát éppen ilyenkor szentelték fel, a bárány a böjt utáni első vágások miatt került az asztalra, a torma a szenvedést jelenti, de őseink azt is gondolták róla, hogy íze elűzi a gonosz lelkeket. Böjt alatt a tej és a tojás is tilos volt ezért a tilalom végén a kenyér mellett sütöttek a kemencében kalácsot is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Iratkozz fel hírlevelünkre

Csatlakozz, hogy elsőként értesülj a legújabb akcióinkról és pályázatunkról!

Cím

1106 Budapest, Kabai u. 1.

Hétköznap 8:00 - 16:00

Telefon

+36-80-205-383

info@szirompatikak.hu

Kövess minket a Facebook-on és Instagramon

Add to cart