Napjainkban egyre többet hallunk a rendszeres mozgás fontosságáról, megismerhetünk különböző intenzitású és fajtájú mozgásformákat, azonban még mindig kevesen találkoztak a légzőtornával, s a helyes légzés egészségre gyakorolt pozitív hatásaival.
Pedig, például felső légúti megbetegedések után vagy a jó idő beköszöntével felerősödő allergiás tünetek esetében, vagy csak, ha tennénk valamit az egészségünkért, kifejezetten ajánlott rendszeresen légzőtornát végezni.
A légzőtorna segítségével nő a tüdő térfogata, ezáltal kapacitása, javul a keringés, javul a szervek és a szövetek oxigénellátottsága, csökkenthető a fájdalom, jobb lesz a közérzet, javul a testtartás. Továbbá elsődleges megelőzésként minden korosztály számára számos előnnyel jár, megfelelő fizikális kondíciót biztosít, segít az életminőség megőrzésében. A légzőtorna az egész szervezetre kifejti pozitív hatását. Kiemelkedő jótékony hatása a légzési- és keringési szervrendszerre, a mozgás minőségére, illetve a pszichére egyaránt. A rehabilitációban nélkülözhetetlen az állapot javítása, vagy az állapotromlás elkerülése érdekében, segít a fizikai erőnlét és a mentális állapot fejlesztésében.
Légzésünk folyamatosan változik, ezáltal a szervezet aktuális oxigénellátottságát is befolyásolja. A rendszeresen végzett légzőgyakorlatok segítségével elérhető az optimális szöveti keringés, segíti a mellkas mobilitásának megtartását, ezáltal a mozgás, a sport is könnyebben megy, sportolás közben is javul a légzés minősége, s így nő a teljesítőképességünk.
Fontos, hogy a légzőtorna gyakorlatok végzéséhez biztosítsunk megfelelő körülményeket, hogy még hatékonyabb lehessen az. Keressünk tiszta, friss levegőjű, csendes helyet, de jó időben akár szabadban is végezhető. Kényelmes, laza ruhát viseljünk, s lehetőleg étkezés előtt végezzük. A keringés szempontjából így érhető el a kívánt optimális hatás.
A légzőtorna helyes kivitelezéséhez tisztában kell lenni néhány alapvető információval. A belégzés aktív izommunkát jelent, mely során a rekeszizom lelapul, a bordák megemelkednek, a tüdőbe levegő áramlik, melynek térfogata megnő. Ezzel szemben a nyugalmi kilégzés szinte teljesen passzív folyamatnak számít. A belégzés végén a légzőizmok elernyednek, a tüdőből kiárad az elhasznált levegő. Általában férfiaknál a hasi, míg nőknél a mellkasi légzés az erőteljesebb.
A légzőgyakorlatokat érdemes lassú, mély kilégzéssel kezdeni, hogy a tüdő tudjon teljesen kiürülni. Az ideális légzés esetén a belégzést orron át szívjuk be, míg a kilégzést szájon át engedjük ki. Mint minden mozgásformánál, úgy a légzőtornánál is fontos betartani a fokozatosság elvét. Kezdetben elég, ha naponta pár percet végezzük a gyakorlatokat, már azzal is nagyon sokat tehetünk az egészségünkért. Az elején csak próbáljuk megérezni a mellkasi és hasi légzés közötti különbséget.
Ehhez feküdjünk hanyatt, majd pár mély levegőkifújás után tegyük a kezünket a mellkasunkra, és arra próbáljunk koncentrálni, hogy amikor orron át beszívjuk a levegőt, akkor a mellkasunk, a bordakosár táguljon, majd, amikor szájon át kiengedjük, akkor az süllyedjen. 4-5 ilyen ismétlés után tegyük át a kezünket a hasunkra, és ott próbáljuk ugyanígy, hogy a levegő beszívásakor a hasunk emelkedjen, kiengedéskor az süllyedjen.
Pár ilyen kis egyszerű gyakorlat elvégzésével már sokkal jobb lesz a közérzetünk, s az egészségünkön is javíthatunk. Természetesen a légzőtorna is nehezíthető a fokozatosság elvét betartva, növelhetünk az időtartamon, az ismétlésszámon, összeköthetjük a légzőgyakorlatokat mobilizációs gyakorlatokkal, s még sorolhatnánk.
Ha igazán profik szeretnénk lenni benne, érdemes felkeresni egy szakembert, aki segít elsajátítani a helyes légzési technikákat.
Szermjágin-Borsos Zsófia
gyógytornász – fizioterapeuta
