A lúdtalp (pes planus) gyakori ortopédiai kórképnek számít, melynél a láb boltozatos rendszerének (harántboltozat, hosszboltozat) süllyedéséről beszélhetünk. Kialakulásának többféle oka ismert. Újszülött korban a láb boltozata még nem alakul ki, így 2 éves korig nem tekinthető kórosnak, ha elváltozást tapasztalunk. Az újszülöttkori elváltozások hátterében gyakori a méhen belüli tartásból visszamaradt deformitás. A boltozatok kialakulása különböző ingerek hatására jön létre a mozgásfejlődés során.
A lúdtalp korai felismerése, diagnosztizálása és kezelése gyermekkorban rendkívül fontos, hiszen ekkor még a gyermek lába fejlődés alatt áll, a csontnövekedés nem fejeződött be, így megfelelő terápiával számos probléma megelőzhető a későbbi életkorban. A lúdtalp kezelése abban az esetben fontos, ha az a mozgásfejlődés során állandósul, járási problémát és/vagy fájdalmat okoz a gyermeknek.
A lúdtalp diagnosztizálásához általában megtekintés, fizikális vizsgálat elegendő, azonban ez kiegészíthető eszközös vizsgálattal is, az úgynevezett podoszkóppal, mely a talp képi elemzését végzi, továbbá járásanalízissel.
Mit tehetünk, ha a gyermeknél lúdtalpat diagnosztizálnak?
A podoszkópos felmérés segítségével készíthető személyre szabott talpbetét a gyermek számára. Ezek segíthetik a boltozatok ívét megfelelően támasztani, s ezzel csökken a fájdalom, javul a járáskép. Azonban ezt a láb növekedési ütemének megfelelően gyermekkorban viszonylag rövid időn belül cserélni szükséges.
Minden életkorban, de gyerekkorban különösen fontos a megfelelő lábbeli kiválasztása, viselése. Fontos, hogy a lábbeli kényelmes legyen, optimális szélességű a lábfej számára, illetve optimális talpmagasságú (2-3 cm), valamint megfelelő alátámasztást kapjon a talp hosszanti- és harántboltozata. Ezek a tényezők elengedhetetlenek a gyermek lábának egészségéhez.
Továbbá szintén nagyon fontos, hogy figyeljünk a gyermek normál testsúlyára, hiszen túlsúly esetén a láb nagyobb terhelést kap, mint ami fiziológiás lenne, s ez a talpboltozatokra ható állandó nyomás fokozhatja a lúdtalp kialakulását, illetve az abból kialakult problémákat.
Végül, talán a legfontosabb a konzervatív terápia részeként, a fizioterápia, gyógytorna. A láb megfelelően végzett, rendszeres tornáztatásával sokat tehetünk a panaszok javítása érdekében. A lábak, talp tornája különböző gyakorlatokból állhat, melynek célja a lábfej, talp és boka körüli izmok erősítése, nyújtása, valamint az ízületek mobilitásának javítása. Az erősítő gyakorlatok segítik aktívan korrigálni a talp ívét (pl. lábujjhegyre állás, lábujjhegyen járás, bokákkal kőrzés, stb.). A láb és boka izmainak, szalagjainak, illetve a talpi kötőszövetnek a lazítása, nyújtása különféle passzív, aktív technikákkal segíthet a fájdalom enyhítésében, az ízületi mobilitás javításában. Továbbá fontos a torna részeként beépíteni az egyensúlyt- és propriocepciót fejlesztő gyakorlatokat is a boka- és a lábfej stabilitásának javítása érdekében (pl.: egyensúlyózó deszkán, dynair párnán, különböző instabil felszínen állva), illetve ezeket különböző járógyakorlatokkal is kiegészíthetjük.
Súlyos, illetve állandósult lúdtalp esetén, amennyiben konzervatív terápiával nem érhető el javulás, szükség lehet műtéti beavatkozásra a láb ívének helyreállításához.
Ha gyermekénél lúdtalp figyelhető meg vagy azt már diagnosztizálták, a szükséges további teendőkhöz konzultáljon gyermekortopédus szakemberrel vagy fizioterapeutával, hogy meghatározzák a gyermek számára legmegfelelőbb kezelési tervet.
Szermjágin-Borsos Zsófia
gyógytornász – fizioterapeuta
