A hisztamin egy olyan biológiai anyag (biogén amin), ami aminosav lebomlása során keletkezik. Természetes módon jelen van az élelmiszerek többségében. A hisztamin a hisztidinből keletkezik, a szervezetben a hisztidin dekarboxiláz enzim állítja elő dekarboxilezéssel. A hisztamin a hízósejtekben és a basophil sejtekben termelődő és raktározódó vegyület a szervezetben.
Szerepe van az allergiás reakciók kialakulásában, a gyomor sósav termelésben, az alvás- ébrenlét ciklusban és a gyulladásos folyamatokban.
Mi is az a hisztamin-intolerancia?
A hisztamin lebontásáért a DAO-nevű enzim a felelős, a kisebb mértékben felszabaduló, és a táplálékkal bevitt hisztamin elegendő mennyiségű enzim esetén nem okoz panaszokat. Akkor van már baj, ha a bélfalban található DAO enzim működése csökkent vagy korlátozottan képes a bélből felszabaduló és az élelmiszerekkel bevitt hisztamin lebontására vagy túlságosan nagy mennyiségű hisztamin jut be a szervezetbe. Ennek hatására a szervezetben megnő a hisztamin-szint. Ezt nevezzük hisztamin-intoleranciának.
Kétféleképpen jelenhet meg: öröklött vagy szerzett módon. Ha szerzett hisztamin intoleranciáról van szó, az bármikor kialakulhat: pl: gyulladásos bélbetegség következményeképpen, kemoterápiás kezelés után, gyógyszerek (izomlazítók, fájdalomcsillapítók NSAID, vérnyomáscsökkentők, antibiotikum) /alkoholfogyasztás következtében. Szerzett hisztamin intolerancia esetén, ha a kiváltó okot meg tudjuk szüntetni, akkor gyógyulás következik be. Az öröklött forma nem gyógyítható.
A hisztaminfelszabadulás kitágítja a kis ereket, ennek következtében a szemfenéki erek károsodását, vese károsodást, idegrendszeri fájdalmat okoz. Fokozza az érfal áteresztőképességét, ennek hatására a tünetek lehetnek: bőrpirosodás, csalánkiütés, ödémás duzzanat, fokozott váladékképződés a nyálkahártyákon: szem-orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Emellett vérnyomásesés, szapora szívdobogás, szívritmuszavarok alakulhatnak ki. A hisztamin az idegvégződések ingerlése miatt viszketést, fejfájást, helyi fájdalmat is kiválthat.
Tünetek megjelenhetnek még a légutakban: nehézlégzés, köhögés formájában. A gyomor-bélrendszerben: hasi fájdalom/görcs, émelygés, hányinger, hasmenés vagy haspuffadás fordulhat elő.
A szervezetünk által termelt hisztamin, illetve a táplálékkal bevitt hisztamin biológiai hatásokat vált ki. Az élelmiszerek hisztamintartalmától függően, a bélből is felszívódhat hisztamin.
Hisztamin-tartalmuknak köszönhetően különböztetjük meg az élelmiszereket:
Nagy hisztamin tartalmú ételek: feldolgozott füstölt és pácolt húsok, sonkák, szalámik, halak
(makréla, hering, szardínia) és halkonzervek, sokáig érlelt kemény sajtok (ementáli, camambert, brie, roquefort), paradicsom, paradicsomszósz, ketchup, savanyított-, fermentált zöldségek: savanyú káposzta, kovászos uborka. Alkoholos italok közül például, a bor.
A friss termékek kevesebb mértékben tartalmaznak hisztamint: tejtermék, hús, hal, zöldségek, gyümölcsök. Illetve a fagyasztott zöldségek.
Önmagukban kevés hisztamint tartalmaznak, de serkenthetik a hízósejtekből a hisztaminfelszabadulást:
Citrusfélék, eper, paradicsom, spenót, mogyoró, dió, élelmiszer-adalékanyagok, ízfokozók.
A hisztaminra érzékeny személy ne fogyasszon sokáig érlelt, pácolt, erjesztéssel készült ételeket, italokat. A legfontosabb minden esetben, hogy friss élelmiszereket, élelmi anyagokat részesítse előnyben.
A folyamat elején ajánlott egy napló vezetése, minden elfogyasztott élelmiszerről, alkoholos italról, illetve a tünetről, amit okoz. Így hamar kiderülhet, hogy melyik élelmiszer elfogyasztásával áll összefüggésben panasz.
A diagnózist csak orvos állíthatja fel úgy, hogy ha a beteg panaszai hisztamin tartalmú élelmiszerek fogyasztása után jelentkeznek, élelmiszer-allergia tesztjei negatívak, tünetei dózisfüggőek.
A klinikai tünetek oka lehet, hogy gátolt a hisztamin lebontása, ennek oka: DAO enzim hiánya/csökkent működése, gyógyszerek, gyulladásos bélbetegségek, alkoholfogyasztás, acetaldehid, amin tartalmú élelmiszerek fogyasztása, illetve nagy étrendi hisztamin bevitel.
Szigetvári Dóri
dietetikus
