Anyák napja

ANYA Pár betű csupán ez a főnév, mégis olyan érzés kifejezésére alkalmas, ami nem vár viszonzást, ami akkor is jelen van, ha éppen nem látható vagy nincs közvetlen fizikai kapcsolat. Olyan érzés, ami nem szorul magyarázatra, ami magától értetődő, ami ölelésre képes, ami letörli a könnyeket, tud terelgetni, támaszt nyújt és vigasztalást ad. Bajban és örömben mindig jelen van. Így, egy egész életen át kézen fogva kísér bennünket.

Mindenki vágyik erre a kötelékre, mert minden ember számára alapvető érzelmi táplálék a szeretet. Az „anyaság” egy öngerjesztő folyamat, amibe általában minden alapképzettség nélkül érkezünk meg, szinte ösztönszerűen kezdjük el megélni a megváltozott állapotot. Persze lehet olvasni könyveket, amikben vannak helyzetgyakorlatok, problémamegoldó kulcsok, de azokban a könyvekben nem a mi gyermekünkről írnak……a mi „anyaságunk” egyedi és megismételhetetlen. Kezdetben bukdácsolunk, követünk el hibákat is, de közben jön az ölelés a mosoly, erősödik a kötődés, épül a bizalom.

Az anya régen „nevelt” ma inkább „példát mutat”. Sok olyan kapaszkodó vagy módszer maradt ránk, ami a mai világban értelmezhetetlen. De vesszük az akadályokat, tanuljuk a szlenget, hogy beszéljünk a kamaszok nyelvén, később elkerekedett szemmel nézünk a semmibe miközben arra gondolunk vajon megfelelő módon választ -e párt magának, lesz -e munkája vagy éppen sikerül-e a lakásprojekt… és ez így megy egy életen át. De végig ANYA maradsz…támasz, példa, bokszzsák, puszigyár vagy éppen amire szükség van.

Az ünnepnapon van módunk kicsit megállni, egymást átölelve azon töprengeni milyen volt az út, amit együtt jártunk be és aminek végén egymást formálva váltunk olyanná amilyenek lettünk. Az egyik legszebb idézet, ami kifejezheti ennek a napnak a fényét

„Köszönetet mondok mindazért, ami vagy és mindazért, ami én vagyok”👩🏻‍🧒🏼‍👧🏻

Legyen szép napja minden Anyának!

Szirmos Andi