Magyarország középhegységeiben, erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk a ciprusfélék családjában tartozó örökzöld növénnyel – borókával.
A közönséges boróka (Juniperis communis) áprilisban és májusban virágzik. Érdekes, hogy botanikai értelemben nincs valódi termése, hiszen nyitvatermő, az „álbogyó” lassan fejlődik ki, az első évben zöld, a második évben feketés-kék és hamvas lesz. Október végén, novemberben gyűjthető. Legalább 1,5% illóolajat tartalmaz. A boróka „bogyó” a vadételek, savanyúságok nélkülözhetetlen fűszere, illóolaja pedig alkoholos italok – pl. gin – ízesítője. Gyógyászati felhasználása még a középkorból ered, amikor a pestisjárványok idején a borókaágakkal füstölték remélve, hogy ez védelmet nyújt a kórral szemben. Forrázata vizelethajtó, görcsoldó, antibakteriális hatású, de serkenti az emésztőnedv-termelést is.
A borókakátrány bőrgyógyászati panaszokra alkalmazzák, ma is számos gyógyhatású sampon és kenőcs összetevője.
Napjainkban a borókával kapcsolatos népi megfigyelések tudományos megalapozást nyertek: a benne lévő hatóanyagok bizonyítottan hatásosak a szív és vese elégtelen működésből eredő ödémák kezelésére. Az albogyóban található flavonoidok és fenolos vegyületek antioxidánsként védik szervezetünket a szabad gyökök ellen. Azonban a vesegyulladásban szenvedőknek kerülni kell alkalmazását a boróka illóolaja veseirritáló hatása miatt. Ezen a nyálkahártyára kifejtett irritativ tulajdonságán alapszik a boróka vízhajtó, gyomorsavtermelést fokozó, köptető és izzasztó hatása.
Házi szerként bemutatom egy régi, bevált vizelethajtó teakeveréket:
- 40 g Nyírfalevél
- 30 g Borókabogyó
- 30 g Gyermekláncfűgyökér
1 evőkanálnyi keveréket 3dl forró vízben 15 percig áztassunk, majd szűrjük le. Naponta 3-4-szer 1 evőkanálnyit fogyasszunk belőle.
A pattanásos, gyulladt, viszkető bőr kezelésére, lemosására bevált a boróka bogyó felhasználásával készült fürdő: literenként 10-15 dkg szárított borókát 30 percig kis lángon forraljunk, majd szűrjük le.
Fontos megjegyezni, hogy terhesség, szoptatás és veseelégtelenség esetén, valamint 12 éves kor alatti gyerekeknek belsőleges használata ellenjavált és a vesekárosodás kockázata miatt nem javasolt a túlzott vagy tartós fogyasztása.
Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész

