Napfény – Hogyan hat a bőrünkre?
Bőrünk egészségének megőrzése nem csak esztétikai szempontból lényeges feladat, hiszen olyan fontos szervről van szó, ami rendkívül komplex funkciót lát el szervezetünk működésében.
Legnagyobb szervünk a bőr
Nagyjából 1,5 négyzetméteres felületével az emberi bőr a legnagyobb szervünk, mely kb. 2 milliárd bőrsejtből áll. A bőr teszi ki a testsúly kb. 15 %-át, ezzel a „legnehezebb” szervünk is. A testünket borító bőr határol el bennünket a külvilágtól. Állandó megújulásra képes többrétegű hám, amely mechanikailag védi testünket a külső fizikai hatásoktól. Barrier (gát-) funkciója révén, egyrészt megakadályozza a kémiai anyagok, allergének, kórokozók bejutását, másrészt a víz- és elektrolitvesztést. Immunológiai védelmi szerepe mellett, fenntartja az egészséges bőr 5,4-5,9 közötti pH értékét is. Véd az UV-A, UV-B sugárzás ellen, szerepe van a D-vitamin termelődésben, a hőszabályozásban, felszívódásban, energia termelődésben, -kiválasztásban és -raktározásban egyaránt. Idegvégződései segítségével, különböző érzéseket (fájdalom, hő, tapintás, nyomás, vibráció, viszketés) továbbít az agyba.
Bőrünk folyamatosan kitett a napfény egészséges és káros hatásainak egyaránt. A túlzott mértékű és intenzitású fényhatás, napozás következményeként, különböző bőrproblémák, bőrelváltozások alakulhatnak ki.
Az éltető napfény
Napfény nélkül nincs élet. Fokozza a szerotonin termelést a szervezetben, ezáltal javítja hangulatunkat, csökkenti a stresszt, a melatonin termelődés stimulálása révén segíti a pihentető alvást, szerepe van a D-vitamin termelődésben, segíti a kalcium és foszfor felszívódását, az ásványok beépülését a csontokba, több bőrbetegségre (pl. pikkelysömör) pozitív hatást gyakorol. Statisztikailag bizonyított, hogy olyan vezető halál ok, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedése, összefügg azzal, hogy az utóbbi évtizedekben az emberek nagy része kevesebbet tartózkodik a napon. A túlzásba vitt napozásnak viszont káros következményei vannak, főleg, ha az a déli órákban történik (közismert módon 11 és 15 óra között nem ajánlatos nyáron a napon tartózkodni).
A napfény káros hatásai
A napfény hatására bekövetkező bőrelváltozások összefoglaló orvosi neve a fotodermatózis.
Típusai – körülírt gyulladásos, hólyagos vagy csalánfolt jellegű.
A leggyakoribb napfénykárosodás a bőrgyulladás (ún. dermatitisz szolárisz). A napfény UV-sugarainak hatására alakul ki, a fény által besugárzott területen már 1-3 óra lappangás után is. Súlyosságát befolyásoló tényezők: a sugárzás intenzitása, időtartama, egyéni érzékenység, bőrtípus. Tünetei: bőrvörösség, súlyosabb esetben hólyagosodás, ödéma. Kísérheti rossz közérzet, gyengeség, láz, hasmenés kialakulása.
Az akut fénykárosodás mellett fennálló egyéb, később jelentkező problémák, pl. a vitiligo (immuneredetű fehérfolt-betegség), a pitiriázisz verzikolor (gombás fertőzés következtében létrejövő, különálló fehér foltok) és az ún. „photoageing”, vagyis a napozás következtében kialakuló rosszindulatú bőrelváltozások (keratózis, bazálsejtes bőrrák, melanoma).
(Forrás: MediPress, webbeteg, impactmelanoma.org, cancer.org, Gyógyszerészi gondozás egyetemi tankönyv)
