Nő vagyok, anya vagyok, feleség vagyok. Van munkám, működő háztartásom, imádok autót vezetni, és bár gyakran feszegetem a határaimat, legtöbbször mégis elmondom a véleményemet. Fontos a külsőm, bár nem teszek érte annyit, mint amennyit tehetnék. Szeretem a szép ruhákat, diszkrét ékszereket, a jó cipőket; imádom, ha frissen ápolt a hajam.
Hiszek abban, hogy minden NŐ maga kell eldöntse, milyen életet szeretne élni. Lehetsz olyan, aki a munkájának él, de mindemellett fontos a nőiessége. Fókuszálhatsz a divatra vagy az öltözködésre, de azért a délutánjaidat a gyerekeiddel töltöd és együtt vacsorázik a család. Ha úgy akarod, nem vállalsz gyereket bármilyen okból fakadóan, mert neked önmagad ismerete teszi teljessé az életedet. Az, hogy ma így élhetünk, egy hosszú folyamat eredménye. Ma dolgozhatunk, választhatunk, úgy öltözködünk, ahogy akarunk, lehetünk szinglik vagy férjhez mehetünk. Az élet minden területén lehet szabad akaratunk.
De a legfontosabb mégis maga a Nő. Érzékenyek vagyunk, sokszor szinte kiszámíthatatlanok, hisztizünk vagy éppen dühöngünk, nem cselekszünk mindig logikusan, vagy éppen következetesen. Szükségünk van a figyelemre, szeretetre vagy éppen a szerelemre. Imádunk ajándékot, csokoládét vagy gyönyörű virágcsokrot kapni, nem csak akkor, amikor naptár szerint indokolt, mondjuk születésnap, névnap vagy éppen a Nőnap kapcsán.
Egyszerű és mégis bonyolult lélek a Nő, nagy figyelmet és türelmet igényel a megfejtése, de megéri. Egyenként csodálatos minden Nő a maga nemében; csupán megértést, szeretetet és figyelmet kérünk, hogy kiteljesedve tudjunk élni a lehetőségeinkkel, szebbé téve a földi élet egészét.
Szirmos Andi
