Kórtani és gyógyszertani témában első, és egyben alapozó témánk a gyulladásos folyamat, amiről mindenki hallott, sőt tapasztalt, mégis egyfajta misztikus ködbe burkolózik a mikéntje, és a célja a szervezetben, ami nem csoda, hiszen ezt iskolában érintőlegesen sem oktatják. Sok reklám dobálózik az okos gyógyszerekkel, amik a kialakulás helyén szüntetik meg fájdalmat, és a gyulladást, de mit is jelent ez, mi van azokkal, amik nem okosak?
Megfigyelésünk szerint az emberek a gyulladást sokszor valamilyen baktériumfertőzéshez társítják, pl körömágy gyulladás, szőrtüszőgyulladás, foggyökér gyulladás, amit – ha szükséges beavatkozni – antibiotikummal gyógyítunk. Ebből adódhat az a félreértés, hogy az antibiotikumokat sokan azonosítják a gyulladáscsökkentőkkel. Azonban az antibiotikumok a gyulladásos folyamatra csak áttételesen hatnak az által, hogy a gyulladást kiváltó ágenst, a baktériumokat elpusztítják. A gyulladásos folyamat ennek hatására, közvetve enyhül.
A másik, mostanában gyakran felmerülő kérdés, hogy egy adott fájdalomcsillapító gyógyszerben gyulladáscsökkentő IS van-e. Itt már kicsit nehezebb a tára mellett elmagyarázni, hogy legtöbb ilyen típusú gyógyszer miért gyulladáscsökkentő is, de nem egy különálló hatóanyagnak köszönhetően, hanem a fő hatóanyagnak van hármas hatása. Hogy ez hogyan lehetséges, és mi a harmadik hatás, erre próbálunk választ adni az alábbiakban.
Mi az a gyulladás, mi a célja a szervezetben?
A gyulladás a szervezet egyik legősibb és legfontosabb védelmi mechanizmusa. Célja, hogy a szervezet érzékelje és válaszoljon a károsító ingerekre – legyen szó fertőzésről, sérülésről, idegen anyagokról, de ugyanilyen folyamat indul be egy autoimmun reakciónál, allergiánál is. A gyulladás kicsit olyan, mint amikor a szomszédok kihívják a hatóságokat, mert valami malőr van a környéken, de egyben el is kezdenek segíteni az elhárításban. Ilyenkor aktiválódik az immunrendszer, kitágulnak a hajszálerek, emiatt lelassul bennük a véráramlás, növekszik a faluk áteresztőképessége, hogy fehérvérsejtek, és folyadék léphessen ki az erekből a sérülés helyére. Ettől lesz piros, meleg és duzzadt a terület. A folyamat segít felmérni a károsodás mértékét, a szervezetbe került idegen anyagokat, és egyúttal elindul a károsodás felszámolása, a regeneráció, adott esetben hegesedés, a gyógyulás folyamata. A gyulladásos folyamattal a fájdalomérző idegvégződések ingerküszöbe is nagymértékben lecsökken, vagyis egész kicsi inger is kiváltja a fájdalomérzetet, ezáltal kíméletre kényszerítve gyulladt régiót.
Fontos megérteni, hogy a gyulladás nem maga a betegség – hanem a szervezet reakciója egy őt ért károsító hatásra. Ám ha a gyulladás elhúzódik, vagy a folyamat túlzott mértékűvé válik, akkor maga is kóros állapot forrása lehet.
Gyulladás kialakulása
Ahhoz, hogy a gyulladásra ható gyógyszerek hatásmódját, mellékhatásait megértsük, óvatosan összefoglalnám a gyulladásos reakció lényegét.
Sejtkárosodás hatására olyan molekulák (DAMP-ok) kerülnek a sejtközötti térbe, amelyeknek normálisan a sejteken belül van a helye. Ezeket érzékelve a szomszédos sejtekben két vegyületcsoport keletkezik: prosztaglandinok és leukotriének, ezek a gyulladás hormonjai, más néven mediátorai. Jellemzően az őt termelő sejtre vagy a közvetlen környezetére gyakorolnak szabályozó hatást, mivel igen gyorsan lebomlanak.
Érdekesség, hogy apoptózis (programozott sejthalál) esetén a sejt “szépen” csomagolja össze a tartalmát, ezért nincs DAMP-kibocsátás, nincs gyulladás.
Első lépésként a sejtmembránból egy omega-6 zsírsav, a sejtmembrán egyik összetevője (arachidonsav) szabadul fel, melyet két enzim alakít át különböző gyulladásos mediátorokká (ld. ábra).
- A sejtmembránból a foszfolipáz A₂ enzim szabadítja fel az arachidonsavat .
- Ez az arachidonsav két fő útvonalon alakul tovább:
- Ciklooxigenáz (COX) enzimek hatására prosztaglandinok, tromboxánok képződnek. Ezek felelősek minden kellemetlenségért értágulatot, véralvadás gátlást, fájdalomérzetet, váltanak ki .Lázkeltésben is fontos szerepük van, de áttételesen, a gyulladásos immunreakció hatására az agyi hőszabályozó központban termelődve
Érdekesség, hogy először, 1935-ben, az ondófolyadékból izolálták őket nem brit, hanem svéd kutatók, innen származik a prosztaglandin név (glandula=mirigy latinul). Fun fact, hogy valójában nem a prosztata, hanem az ondóhólyag termeli őket. Szerencsére a név maradt
- Lipoxigenáz (LOX) enzimek útján leukotriének jönnek létre, melyeknek főként immunaktiváló szerepük van. Az immunaktiváció okozhatja – ha elég kiterjedt – az egész szervezetre kiterjedő gyulladásos válaszokat (pl. a fentebb említett láz, fejfájás, fáradtság, étvágycsökkenés
Prosztaglandinok élettani szerepe, COX-1 és COX-2 enzim variánsok
Azonban a prosztaglandinok nem csak gyulladáskor – tehát kórtani folyamatban – keletkeznek, hanem számos alapvető élettani funkcióval is rendelkeznek, ami rossz hír a gyulladásgátló gyógyszerek mellékhatásai szempontjából:
- Gyomor: PGE₂ és PGI₂ fokozza a nyák- és bikarbonát-termelést, védi a nyálkahártyát a gyomorsavval szemben.
- Vese: a veseerek tágításával a vese vérellátásának szabályozásában és a só-vízháztartás fenntartásában vesz részt.
Időközben az is kiderült, hogy az élettani és a gyulladásos prosztaglandin termelésért valójában (legalább) két különböző COX enzim felelős (un. COX izotípusok):
- COX-1: minden szövetben jelen van, főként az egészséges, élettani funkciókhoz kell.
- COX-2: gyulladás hatására fokozódik az enzim termelődése, és az aktivitás
Összefoglalás
A gyulladásban tehát a szervezet észleli a károsodást, ennek hatására a COX-2 enzim helyi hatású jelző molekulákat gyárt (prosztaglandinok), amelyektől duzzadt, fájdalmas lesz az érintett terület. Kiterjedtebb gyulladás esetén az immunaktivációban termelődő citokinek hatására alakul ki a láz. Tehát a gyulladás, a fájdalom és a láz egy tőről fakadó tünetek, ezért egy hatóanyaggal egy csapásra kezelhetők. A mellékhatások megértése szempontjából azonban figyelembe kell venni, hogy létezik egy COX-1 enzim is, ami a nem gyulladással kapcsolatos prosztaglandin termelésért felel, és fontos élettani folyamatokban fejt ki szabályozó hatást.
Kadlecsek Szilárd, gyógyszerész
