A sóska gyökerét és föld feletti részeit számos területen alkalmazzák. Így pl. a gyökér segítségével barna és rozsda-vörös színbe festik a gyapjúszövetet. Leveleiből ízletes krémleves, mártás és főzelék készíthető. Bennünket pedig esősorban a növény gyógyhatásai érdekelnek.

Részletek “Villámreceptek – Sóska”

A sárgabarack – latinul Prunus armeniaca – Kínából származik. Időszámításunk előtt közel 3000 évvel kezdték termeszteni. Később Perzsiába és Örményországba került, onnan – valószínűleg Nagy Sándor hadjáratai következtében – Európába, s ott az „örmény alma” nevet kapta. Magyarország a kajszi termeszthetőségének északi határánál fekszik, éppen még megterem, beérik. 

Részletek “Villámreceptek – Sárgabarack”

A petrezselyem (Petroselinum) nemcsak a konyhában, de a népgyógyászok körében is elnyerte a megbecsülést. Két alaptípusa van: a gyökér petrezselyem és a levélpetrezselyem, ez utóbbinak is két változata van: a fodros és a molyhos petrezselyem. A növény minden része gyógyító – mag, gyökér és levél elsősorban vizelethajtó, emésztésszabályozó, görcsoldó, méregtelenítő és fertőtlenítő hatással rendelkezik. A magban közel 7% illóolaj, levelekben és gyökérben pedig C- és E-vitamin, karotin, flavonoidok és a vérképzéshez nélkülözhetetlen folsav található. 

A petrezselyemmag étvágygerjesztő hatású, fokozza az emésztőnedvek termelődését, a gyomorban és a belekben semlegesíti az összegyűlt gázokat ezzel csökkentve a hasfeszülés és felpuffadás érzetet, szabályozza menstruációs ciklust, csökkenti vagy teljesen megszünteti a simaizom-görcsöket és a különböző eredetű gyulladásokat. Eredményes a petrezselyemmag alkalmazása vesekő és húgyúti gyulladások kiegészítő terápiában.  

Petrezselyemmag-tea készítése: ½ teáskanálnyi petrezselyemmagot 4 dl kiforralt hideg vízzel öntsük el, majd fedő alatt legalább 8 óráig hagyjuk állni, majd szűrjük le. Naponta 3-4 alkalommal fogyasszunk le étkezés előtt ½ órával 1 evőkanálnyi teát.  

A porrá zúzott magot valamikor malária ellen szedték kinin helyett. A fejbőrbe bedörzsölve a petrezselyemmag-por mai napig is az egyik leghatékonyabb természetes tetőírtónak számít. 

A petrezselyemgyökérből vagy levélből készült tea a gyermekgyógyászatban emésztési és vizelési problémák kezelésére, hasfelfúvódás (bélgázok) ellen használják. Több irodalmi forrás hangsúlyozza a petrezselyem szerepét a látási zavarok kezelésében és látás megőrzésében. 

Petrezselyem kivonat elkészítése: 1 evőkanál aprított levelet vagy gyökeret 2-3 dl vízben ½ óráig kis lángon forraljunk fel, majd szűrjük el és az eredeti térfogatra vízzel egészítsük ki. Naponta 3-4 alkalommal 2 evőkanálnyi teát fogyasszunk el étkezések előtt.  

Figyelmeztetés: petrezselyem-készítményeket terhes nők nem alkalmazhatják! 

A petrezselyem levele és gyökere, valamint ezeknek a leve erős gyulladáscsökkentő. Szúnyog- vagy darázscsípésre, esetleg csalánkiütésekre helyezve friss petrezselyempép vagy petrezselyemlébe mártott vatta enyhíti a fájdalmát és viszketést, csökkenti a bőrpírt és a duzzanatot. 

A petrezselyem jó szépségápoló szer. Gyökeréből készült főzettel – esetleg kevés citromlével keverve – reggel és este ajánlatos lemosni az erősen pigmentált, szeplős vagy májfoltos arcbőrre applikálni. A lemosásnak fehérítő, frissítő és tonizáló hatása van. Ez az eljárás javasolt fényérzékenység esetén vagy a napégés megelőzésére is. 

És még egy tipp: sok időt és energiát megtakaríthatunk, ha petrezselyemlevet vagy teát – gyökérből vagy levélből készült – jégkockatartóban lefagyasztjuk. Így minden nap rendelkezésünkre áll majd természetes vitamindús, frissítő, ráncosodást megelőző szépségápolószer. Reggelenként – főleg, ha szem alatti karikákkal vagy „táskákkal” ébredtünk – masszírozzunk be az arcbőrt egy petrezselymes jégkockával. Az eredmény szemmel látható lesz! 

Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész

Tudjak-e kedves olvasóim, hogy kora tavasszal nem csak megfázástól tüsszöghetünk? Tudják-e, hogy közönséges mogyoró is lehet a bajkeverő? Pedig ez így van!  Részletek “Villámreceptek – Mogyoró”

Egy kínai legenda Jang uralkodóról és gyönyörű mennyasszonyáról mesél, akik a Jangce folyó völgyében éltek időszámításunk elött 600-ban. Amikor Jang megtudta, hogy a szerelme betegségével szemben az orvosok tehetetlenek, könyörögve fordult Tao Istenhez és akkor az isten egy növény gyümölcsére mutatott: ettől meggyógyul! A beteg lány attól kezdve kivit evett és nemcsak meggyógyult, de fiatalabb és szebb lett, mint valaha! Nem csoda hát, hogy a kivi a Jang-Tao nevet kapta és az örök ifjúság, szépség és szerelem jelképévé vált. És megtiltották, hogy Kína határain kívül vigye bárki is. 

Csak 1847-ben Fortune Robertnek – aki neves XIX. századi skót botanikus, növényvadász és utazó volt – sikerült kivinni a magokat Európába, ahonnan a gyümölcs 1906-ban Új-Zélandra került. A növény ott kapta meg a „KIWI” nevet is. 

A kivi (tudományos néven: actinidia) kiemelkedően gazdag C-vitaminforrás, kétszer többet tartalmaz, mint a narancs, így kitűnő ellenszere a skorbutnak, kimerültségnek, és a fáradékonyságnak. Egyetlen kivi napi C-vitamin szükségletünk jelentős részét fedezi és segít a test védekezőképességének javításában.  

A friss gyümölcs gazdag oldható és oldhatatlan rostokban, amelyek segítik az emésztést, prebiotikumként javítják a bélflórát és elősegítik a szabályos székletürítést. A benne található enzim – actinidin – segít a fehérjék lebontásában, és ezáltal könnyebbé teszi a nehezebb ételek emésztését. 

A kivi jó káliumforrás, igy rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomás kockázatát. Az alacsony glikémiai indexnek köszönhetően a kivi fogyasztása hasznos lehet a cukorbetegek számára. 

A kivi természetes módon serkenti a melatonin termelődését a szervezetben, ami javítja az alvás minőségét. 

A kivi fogyasztása javítja a lipidprofilt és csökkenti triglicerid szintjét. Tulajdonítanak neki vérzéscsökkentő és köhögéscsillapító szerepet is. 

A növény friss leveleiből és szárából készült tea kitűnő féregűző. 

Vitalizáló és hidratáló tulajdonságai miatt a kivi teret nyert a szépségápolásban is. Érett gyümölcséből otthon könnyen elkészíthető remek frissítő és tisztító hatású pakolás készíthető száraz és normál bőrre: egy evőkanál frissen préselt kivi levet egy evőkanál túróval keverjük össze, majd az így nyert pépet 20 percre a bőrünkre vigyünk fel, majd hideg vízzel mossuk le. A pakolás enyhén összehúzó és hidratáló hatású. 

Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész

A sárgarépa a XV. században került Európa zöldségeskertjeibe. Nemcsak élelmezésben nyert hatalmas teret, de – egyedülállóan gazdag karotinforrásként – gyógyászatban és kozmetikumok gyártásában is. Egyaránt. Az A-provitaminon kívül található benne többek között zsíros- és illóolajok, szénhidrátok, C-, K-, B- és PP-vitaminok, vas, foszfor, kalcium, jód, réz, valamint az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosavak: lizin, treonin, metionin és leicin. Ezek a hatóanyagok fokozzák az enzimek aktivitását, valamint rendelkeznek hámositó, fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással és indokolják a sárgarépa fogyasztását anyagcserezavarok, vitaminhiány, vérszegénység, általános elgyengülés, levertség és fáradékonyság esetén. 

Mindennapi étlapunkra egyéb rostdús zöldségekkel és gyümölcsökkel együtt ajánlatos legalább 1 db sárgarépát felvenni emésztésszabályozó, vitaminpótló, de főleg a koleszterin kivezetést elősegítő és epekőkialakulást megelőző hatása miatt. 1 pohár reszelt nyers sárgarépa fogyasztása lefekvés előtt nagyon jót tesz székrekedésben és aranyér-gyulladásban szenvedőknek.   

A sárgarépa leveléből készült tea, valamint maga a gyökér enyhe vizelethajtó, ezért a vesebetegség esetén jó kiegészítője a terápiának. Répalevet adnak epe- és vesekőbetegeknek, valamint a vesében és hólyagban lévő apró kövek és homok elhajtására és az aranyér okozta fájdalmak enyhítésére. 

A nyers sárgarépából készült pépet évszázadok óta sikeresen alkalmazzák égések, fagyások, fekélyek, gennyes sebek és kellések gyógyításában. A tapasztalat mutatja, hogy néhány kezelés után a bőrgyulladás csökken, a fajdalom enyhül, a sebek kitisztulnak a váladéktól és hamar begyógyulnak.  

Gyomorsav túltermelés okozta panaszok enyhítésére következő receptet javasolnék: 2 db közepes nagyságú répát nagyobb darabokra vágjunk fel, majd 8 dl vízben kis lángon főzzük meg, amig a folyadék térfogata kb. 4 dl-re le nem csökken. Az így nyert kivonatot szűrjük le és a szobahőmérsékletre való lehűlése után ezzel 1 evőkanál nyers lenmagot adjunk hozzá. Napi 3x 0,5 dl kivonatot étkezések előtt ½ órával fogyasszunk el belőle.  

A sárgarépa leve hatásos roboráló és hasmenés elleni italként adható a kisgyerekeknek. Fokozza a tejelválasztást a szoptató nőknél.  

Kozmetológusok állítják, hogy a sárgarépalé – valóságos szépség és fiatalság elixírje. Például citromlével 2:1 arányú keveréke bedörzsölve a hatékony hajnövekedést serkenti. 

Minden típusú arcbőrre csodálatos regeneráló, frissítő, ráncokat elsimító és tápláló hatással lesz a következő pakolás: 1 db közepes sárgarépát reszeljünk el, majd adjunk hozzá 1 tojássárgáját és 2 evőkanálnyi burgonyakeményítőt (burgonyapürével kiváltható) majd keverjük össze. Az így készült pépet az arcra és a nyakra applikáljuk fel, majd 20 perc után hideg vízzel mossuk le.  

Próbáljon ki bármelyik receptet és nem fog csalódni: a sárgarépa alkalmazása kellemes percekkel ajándékoz meg mindenkit! 

Dr. Dimitrova Tatjana, gyógyszerész

A burgonya egész télen rendelkezésünkre áll. Bár a jelentőségét – élelmezési cikként lehetetlen felbecsülni, nagyon ritkán figyelnek fel a nővény terápiás értékére. A gyógyászatban leggyakrabban a friss burgonya préselt levét alkalmazzák. Tapasztalatok szerint ez rendkívül hatékony szer a krónikus gyomorsavtúltengés, gyomor- és nyombélfekély, görcsös székrekedés és számos emésztési zavarok kezelésére. Csillapítja a hányingert, megszünteti a gyomorégést. Érdekesség, hogy a burgonyalé nemcsak a kóros gyomorsavtúltengést képes csökkenteni, hanem normális szintre emeli az alacsony gyomorsav szintet. 

Részletek “Villámreceptek – Burgonya”

A banán szőlőhazájának Dél-kelet Ázsiát tartják, pontosabban a Himalájai hegység alját, ahonnan a növény West-Indiai szigetekre és később Dél-Amerikába került ki. Ma a világ össz-banántermelésnek 2/3-a származik erről a kontinensről. 

Részletek “Villámreceptek – Banán”

A szezámmagot már a civilizáció hajnalán – mintegy 5000 éve – ismerte az emberiség, jóval korábban, mint a többi étkezési kultúrát.  Részletek “Villámreceptek – Szezámmag”

A birsalma kemény húsú, kellemes illatú késő őszi gyümölcs. Finom befőttek és szörpök, pikáns ízű szószok, különleges édes csemege – birsalmasajt is készül belőle. 

A birsalma termésében közel 10% cukor, gyümölcssavak, növényi olajok, rostok, rengeteg pektin és jellegzetesen tartós illatú illóolaj található. Gazdag vitaminokban (C, B1, B6, PP, E, K, folsav, karotin) és mikroelemekben (réz, vas, kálium).  

Részletek “Villámreceptek – Birsalma”

Mítoszokban és legendákban az alma a szerelem és a termékenység szimbóluma, az élet elixírje, az istenek eledele, a tökéletesség és a hatalom jelképe. Ez a gyümölcs nemcsak finom és frissítő, hanem rengeteg jótékony hatással is bír az egészségre, amit már az őskorban is elismertek.  Ez számos bioaktív vegyületeknek köszönhető, amelyek antioxidánsok, rostok, vitaminok és ásványi anyagok formájában vannak jelen. 

Részletek “Villámreceptek – Alma”

A cékla egy közismert gyökérzöldség, amelynek fontosságát régóta elismeri nem csak gasztronómia, de a hagyományos gyógyászat is. Hatását legjobban nyersen vagy frissen préselve fejti ki. Mézzel kevert céklalevet – 1:1 arányban – kiváló szernek tartják megfázások ellen, s nem alaptalanul!  

Részletek “Villámreceptek – Cékla”

A fekete retek igénytelen növény. A kertész gondoskodását a jó termésen kívül azzal is meghálálja, hogy a mellé ültetett zöldségektől elriasztja a kártevőket. Téli reteknek is szokták nevezni: ősztől őszig megőrzi a tulajdonságait, ellenáll a romlást okozó mikroorganizmusoknak. Így egész évre biztosítja számunkra a vitamin- és gyógyító anyagok forrását. 

Részletek “Villámreceptek – Fekete retek”

Magyarország középhegységeiben, erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk a ciprusfélék családjában tartozó örökzöld növénnyel – borókával.  Részletek “Villámreceptek – Boróka”

A vöröshagyma gyakori vendég minden konyhában. Már 4.000 éve ismert, a mai Afganisztán területéről került Európába.  

Részletek “Villámreceptek – Vöröshagyma”

Trópusokon a füge – 10-15 méteres fa, csupán 3-5 méter magas cserje. Hím- és nőnemű virágok ezrei ülnek a levéltőben, olyan aprók, hogy a fügéről sokáig azt tartottak, hogy nem is virágzik, hanem rögtön terem. A pollent egyetlen egy rovar – a fekete blasztofila-darázs – hordja át virágról virágra. A kis darázsnak az egész élete a fügéhez kötődik, évente 3 generációja is segíti a növény fejlődését. 

Részletek “Villámreceptek – Füge”

A vadspárga hajtásai rágósak és keserűek, a közkedvelt kerti rokonából pedig ízletes, könnyen emészthető ételek készülnek. Sok háziasszony egész télre való spárgát tart a mélyhőtőben. De ki gondolná, hogy ez a közkedvelt zöldség gyógyhatással is rendelkezik! 

Részletek “Villámreceptek – Spárga”